Óriás panda

A medvebőrbe bújt mosómedve

Jóllehet úgy néz ki, mint egy medve, mégis a mosómedvék családjába tartozik.
 

Az óriás panda vagy bambuszmedve (Ailuropoda melanoleuca) több szempontból is különbözik a mosómedvefélék (Procyonidae) családjának tagjaitól. Az állatvilág legspeciálisabb étrendű állata, hiszen bambuszrügyeket és gyökereket fogyaszt. Erős állkapcsával aprítja fel és őrli pépessé a bambuszhajtások rügyeit, szúrós leveleit. A masszív rágóizmok széles koponyájának csontos alapjához tapadnak. Mellső mancsai szokatlan felépítésüek, első két ujjának kipárnázott alapja teszi lehetővé a bambuszrügyek megragadását. Ha üldözik, képes fára mászni, de idejének nagy részét a földön tölti. Ez részben azzal magyarázható, hogy testes állat, másrászt tápanyagszegény étrendje miatt napi 10-12 órán át táplálkozik. Esetenként halászik, a halakat a vízből a partra dobja ki. Egy kifejlett állat napi 20 kg bambuszt fogyaszt el. Azt mondják, hogy a pandák alkalmanként annyi vizet isznak, hogy mozdulni se bírnak. Látszólagos esetlenségük és testességük ellenére kitűnően másznak. Éles karmaikkal még a függőleges fatörzsre is felkapaszkodnak ragadozóik elől. A lemászásban azonban már nem ilyen gyakorlottak. Gyakorta fejjel lefelé próbálnak elindulni, ez többnyire rosszul végződik. A pandák úszni is jól tudnak. A tavaszi olvadás hólével tölti fel a hegyi patakok medrét, ilyenkor még a háborgó zuhatagokon is keresztülevickélnek. A vadon élő pandák állománya rendkívül megfogyatkozott. A fajt kipusztulás fenyegeti.   Jellemzők: Hossza: 1,2-1,5 m, farka 127 mm. Súlya: 75-160 kg. Elterjedése: Tibet, Kína nyugati része. Élőhelye: Hegyvidéki bambuszerdők. Szaporodása: Két évente szeptember-októberben egy utóda születik. Étrendje: Bambuszrügyek, esetenként kisebb emlősök, madarak és halak