�ri�s panda

A medveb�rbe b�jt mos�medve

J�llehet �gy n�z ki, mint egy medve, m�gis a mos�medv�k csal�dj�ba tartozik.
 

Az �ri�s panda vagy bambuszmedve (Ailuropoda melanoleuca) t�bb szempontb�l is k�l�nb�zik a mos�medvef�l�k (Procyonidae) csal�dj�nak tagjait�l. Az �llatvil�g legspeci�lisabb �trend� �llata, hiszen bambuszr�gyeket �s gy�kereket fogyaszt. Er�s �llkapcs�val apr�tja fel �s �rli p�pess� a bambuszhajt�sok r�gyeit, sz�r�s leveleit. A massz�v r�g�izmok sz�les kopony�j�nak csontos alapj�hoz tapadnak. Mells� mancsai szokatlan fel�p�t�s�ek, els� k�t ujj�nak kip�rn�zott alapja teszi lehet�v� a bambuszr�gyek megragad�s�t. Ha �ld�zik, k�pes f�ra m�szni, de idej�nek nagy r�sz�t a f�ld�n t�lti. Ez r�szben azzal magyar�zhat�, hogy testes �llat, m�sr�szt t�panyagszeg�ny �trendje miatt napi 10-12 �r�n �t t�pl�lkozik. Esetenk�nt hal�szik, a halakat a v�zb�l a partra dobja ki. Egy kifejlett �llat napi 20 kg bambuszt fogyaszt el. Azt mondj�k, hogy a pand�k alkalmank�nt annyi vizet isznak, hogy mozdulni se b�rnak. L�tsz�lagos esetlens�g�k �s testess�g�k ellen�re kit�n�en m�sznak. �les karmaikkal m�g a f�gg�leges fat�rzsre is felkapaszkodnak ragadoz�ik el�l. A lem�sz�sban azonban m�r nem ilyen gyakorlottak. Gyakorta fejjel lefel� pr�b�lnak elindulni, ez t�bbnyire rosszul v�gz�dik. A pand�k �szni is j�l tudnak. A tavaszi olvad�s h�l�vel t�lti fel a hegyi patakok medr�t, ilyenkor m�g a h�borg� zuhatagokon is kereszt�levick�lnek. A vadon �l� pand�k �llom�nya rendk�v�l megfogyatkozott. A fajt kipusztul�s fenyegeti.   Jellemz�k: Hossza: 1,2-1,5 m, farka 127 mm. S�lya: 75-160 kg. Elterjed�se: Tibet, K�na nyugati r�sze. �l�helye: Hegyvid�ki bambuszerd�k. Szaporod�sa: K�t �vente szeptember-okt�berben egy ut�da sz�letik. �trendje: Bambuszr�gyek, esetenk�nt kisebb eml�s�k, madarak �s halak