A gep�rd (Acinonyx jubatus) a macskaf�l�k csal�dj�nak jellegzetes tagja, mely lopakod�s vagy falk�ban vad�sz�s helyett ink�bb gyorsas�gi f�l�ny�t kihaszn�lva ejti el �ldozat�t. A leggyorsabb sz�razf�ldi eml�sk�nt r�vid t�von el�rheti ak�r a 110 km/�ra sebess�get is.

Tartalomjegyz�k [elrejt] 1 Elnevez�s 2 Le�r�s 3 Szaporod�s �s szoci�lis �let 4 T�pl�lkoz�s 5 El�fordul�si hely�k 6 Genetika 7 Sz�nv�ltozatok, mut�ci�k 7.1 Kir�lygep�rd 7.2 Gyapjas gep�rd 7.3 Egy�b v�ltozatok 8 Gazdas�gi jelent�s�g 9 Vesz�lyeztetetts�g 10 Gep�rdok a m�v�szetben �s az irodalomban 10.1 K�pz�m�v�szet 10.2 Sz�pirodalom 11 L�sd m�g 12 Referenci�k 13 K�ls� hivatkoz�sok

[szerkeszt�s] Elnevez�s

Nem�nek tudom�nyos neve, az Acinonyx, g�r�g�l azt jelenti „nem mozg� karom”, mivel karmai akkor is l�that�ak maradnak, ha az �llat visszah�zza �ket, m�g a fajn�v, jubatus, jelent�se latinul „s�r�nyes”.

A magyar gep�rd n�v (ak�rcsak a francia gu�pard vagy a n�met Gepard) a latin gattus pardus („macska-leop�rd”) kifejez�sb�l sz�rmazik. Angolul a gep�rd neve „cheetah” (ejtsd: cs�t�). Ez az azonos jelent�s� hindi cs�t� sz� �tv�tele, amely tal�n a „pettyezett” jelent�s� szanszkrit csitraka elnevez�sb�l ered.

[szerkeszt�s] Le�r�s

Gep�rdok a Masai Mara vadrezerv�tumban, Keny�ban

A gep�rd nagyon izmos, b�r a teste karcs�nak �s t�r�kenynek t�nik. Mellkasa dombor�, m�g a hasa m�lyen beh�zott. Kis feje, r�vid orra �s magasan �l� szemei, kis kerek f�lei �s a maxim�lis oxig�nbevitelhez nagy orrlyukai vannak. A gep�rd sz�re s�rg�s sz�n�, fekete kerek pettyekkel, amely seg�ti az �lc�z�sban. Az orra k�t oldal�n fekete cseppszer� vonalak l�that�ak. A feln�tt �llatok s�lya 40–65 kg k�z�tt mozog, testhossza 112–135 cm, m�g farka el�rheti a 84 cm-t is.

A gep�rdokn�l el�fordul a ritk�s mint�zat� mut�ci�, illetve a nagyobb, foltszer�, �sszeolvad� pettyekkel mint�zott v�ltozat, mely kir�lygep�rd n�ven ismert. Egykor k�l�n alfajk�nt voltak besorolva, �m ez csup�n az afrikai gep�rd egyik mut�ci�ja. A kir�lygep�rd csak ritk�n l�that� vadonban, �m fogs�gban szaporodhatnak (l�sd lent).

A gep�rdok (a pum�khoz, h�p�rducokhoz �s k�dfoltos p�rducokhoz hasonl�an) tudnak dorombolni, ahogy besz�vj�k a leveg�t, de nem tudnak b�gni. Ezzel szemben az oroszl�nok, tigrisek, leop�rdok �s jagu�rok tudnak b�gni, de nem k�pesek dorombolni, kiv�ve p�rologtat�s k�zben. A gep�rdokat sz�mos von�suk miatt a nagymacsk�k k�z� sorolj�k, azok legkisebb termet� k�pvisel�jek�nt. Gyakran keverik �ssze a leop�rddal, hab�r meg lehet �ket k�l�nb�ztetni, p�ld�ul a gep�rd orr�nak k�t oldal�n h�z�d� k�nnycsepp-alak� vonalakr�l, melyek a szeme sark�t�l a sz�j�ig h�z�dnak. A gep�rd testalkata is nagyban k�l�nb�zik a leop�rd�t�l, a legjellegzetesebb elt�r�s a gep�rd v�kony �s kiv�telesen hossz� farka. A gep�rd bund�ja s�rg�s, vagy barn�ss�rga sz�n�, 10–18 cm �tm�r�j� fekete pettyekkel tark�tva. A feh�r hast�j�kon nincsenek pettyek �s a fark�n lev� pettyek n�gy-hat s�t�t gy�r�v� olvadnak egybe. A gep�rd farka gyakran bozontos feh�r bojtban v�gz�dik. A h�m gep�rdok valamivel nagyobbak, mint a n�st�nyek �s a fej�k is nagyobb, �m tulajdons�gaik alapj�n neh�z k�l�nbs�get tenni k�z�tt�k.

�rj�ratoz� gep�rd, Kenya

A gep�rd sok hely�tt a kihal�s sz�l�re sodr�dott. Az �sszes nagymacska k�z�l ezt a legnehezebb �j k�rnyezetbe telep�teni, fogs�gban nehezen szapor�that�, �m n�h�ny �llatkertben m�r siker�lt. M�g egykor a bund�ja miatti vad�szat, mostanra a ter�let�nek �s zs�km�ny�llatai �llom�ny�nak cs�kken�se miatt ker�lt vesz�lybe. A gep�rd minden macskaf�le k�z�l a leg�sibb, val�sz�n�leg nagyj�b�l 18 milli� �vvel ezel�tt alakult ki, hab�r a jelenlegi kutat�sok szerint m�g val�sz�n�bb, hogy a macskaf�l�k csal�dj�ba tartoz� mind a 37 l�tez� faj k�z�s �se 11 milli� �ves.

A gep�rd term�szetes ellens�gei az oroszl�nok �s hi�n�k. A gep�rd mancsain csak f�lig visszah�zhat� karmok vannak, ez a legfontosabb von�s, amely megk�l�nb�zteti a t�bbi macskaf�l�t�l. A vissza nem h�zhat� karmok nagyobb kapaszkod�si lehet�s�get biztos�tanak nagy sebess�gn�l, �s seg�tenek a gyorsul�sn�l �s a man�verez�sben, �gy ugyanazt a c�lt szolg�lj�k, mint a kuty�k karmai. Meg kell eml�teni m�g azt is, hogy a gep�rd karmainak k�t�sz�vetei ugyanolyanok, mint a t�bbi macskaf�l�nek, egyszer�en a b�r �s bunda alatt nincs szigetel�r�teg, ez�rt a karmok mindig l�that�ak. A f�k�r�m kiv�tel�vel, a gep�rd karmai sokkal r�videbbek �s er�sebbek, mint a t�bbi macskaf�l��.

[szerkeszt�s] Szaporod�s �s szoci�lis �let

H�rom fiatal gep�rd

A gep�rdok 20–24 h�napos korukra lesznek ivar�rettek. A szaporod�si id�szak eg�sz �ven �t tart. A n�st�nyek 90–95 napos vemhess�gi id�szakot k�vet�en 1–5 k�lyk�t hoznak vil�gra. A k�lyk�k az oroszl�n, tigris, jagu�r �s leop�rd k�lykeivel ellent�tben „kiscica-szer�ek”, a h�zimacska k�lykeihez hasonl�ak. S�lyuk sz�let�skor 150–300 gramm. Sok macskaf�l�t�l elt�r�en a gep�rdok megsz�let�s�kkor m�r viselik jellegzetes pettyeiket. A gep�rdk�lyk�k nyak�t s�r�nyszer� pelyhes bunda bor�tja, mely ak�r sz�rk�sfekete is lehet, ez a sz�rzet kihullik, ahogy a gep�rd id�sebb lesz. A hal�loz�si ar�ny az els� hetekben nagyon magas �s ak�r a k�lyk�k 90%-�t is meg�lhetik az oroszl�nok, a hi�n�k vagy ak�r a sasok. A sz�let�st k�vet�en 13–20 h�napos korukban hagyj�k el anyjukat.

M�s macskaf�l�vel ellent�tben, a feln�tt n�st�nyeknek nincs val�s ter�let�k, �s l�that�an ker�lik egym�st, hab�r n�h�ny r�vid ideig egy�tt �l� anya–l�nya p�rost m�r megfigyeltek. A h�mek n�ha kisebb csoportokba ver�dnek, k�l�n�sen akkor, ha egy alomb�l sz�rmaznak. Ezek a csoportok gyakran k�t vagy h�rom testv�rb�l �llnak. A sz�vets�ges h�m gep�rdok sokkal sikeresebben v�dik �s tartj�k meg ter�let�ket, mint ha egyed�l �ln�nek. �lettartamuk a vadonban �tlag 12 �v, mivel �regkorukra a gyorsas�gukat elvesz�tik, de fogs�gban t�bb (ak�r 20 �v) is lehet.

[szerkeszt�s] T�pl�lkoz�s

A gep�rdok ragadoz�k, legink�bb a 40 kg alatti eml�s�kkel t�pl�lkoznak, p�ld�ul Thomson-gazell�val �s impal�val. Ha a gep�rdok t�bben vannak, gn�ra is vad�sznak, k�l�n�sen a borjakra. Gy�ngyty�kot �s vadnyulat is elejtenek olykor. M�g a t�bbi nagymacska f�k�nt �jjel vad�szik, a gep�rd nappali vad�sz. Leggyakrabban kora reggel vagy alkonyatkor n�z �lelem ut�n, amikor nincs meleg, de m�g el�g vil�gos van. A gep�rdok ink�bb hagyatkoznak l�t�sukra, mint szagl�sukra. A zs�km�nyt lopva k�zel�tik meg 10–30 m�terre, azut�n t�madnak. A farkukat haszn�lj�k egyens�lyoz�sra, sz�ks�g eset�n �gy �les kanyarokat is be tudnak venni. A hajsza gyakran kevesebb, mint egy percig tart, �s ha a gep�rd elhib�zza, ink�bb felhagy az �ld�z�ssel, hogy ne vesz�tsen energi�t. A m�sik ok, ami�rt feladja az �ld�z�st, hogy olyan szinten felgyorsul, hogy teste nagy mennyis�g� energi�t vesz�t. Testh�m�rs�klete ilyenkor olyan magasra emelkedik, hogy az �ld�z�s folytat�sa az �let�be is ker�lhet. Ez�rt pihennek m�g akkor is a gep�rdok, ha elejtett�k a zs�km�nyt. Nagyj�b�l a hajsz�k fele j�r sikerrel. �ldozat�t �gy �li meg, hogy az �ld�z�s alatt elbuktatja, majd addig harapja a torok als� r�sz�t, am�g az meg nem fullad, mivel nem el�g er�s, hogy elt�rje f� zs�km�ny�llata, a gazella nyak�t. Ezut�n elkezdi felfalni zs�km�ny�t olyan gyorsan, amennyire csak lehets�ges, hogy megel�zze a k�zelben tart�zkod� oroszl�nokat �s hi�n�kat.

[szerkeszt�s] El�fordul�si hely�k

A gep�rd elterjed�si ter�lete

Vadon �l� gep�rdok els�sorban Afrik�ban tal�lhat�ak, �m kor�bban �szak-Indi�ra is kiterjedt az �l�hely�k. Vad�r�k kamer�s csapd�k seg�ts�g�vel nemr�g tal�ltak megmaradt p�ld�nyokat Ir�n ter�let�n, �s igyekeznek meg�vni ezeket az �llatokat. Hajdan�n arisztokrata csal�dok h�zias�tott�k �ket �s ugyan�gy haszn�lt�k antilopvad�szatra, ahogy azt m�g mindig teszik az agarakkal. Eltekintve att�l a nagyj�b�l 200 egyedt�l, mely az ir�ni Horasz�n tartom�ny ter�let�n �l, a gep�rdok elterjed�se m�ra egy�rtelm�en Afrik�ra korl�toz�dott.

A gep�rdnak (Acinonyx jubatus) �t alfaja l�tezik: n�gy Afrik�ban �s egy �zsi�ban. A vesz�lyeztetett alfaj, az Acinonyx jubatus venaticus csak Ir�nban fordul el�. 1990-ben a Times of India c�m� lapban besz�moltak Kelet-Indi�ban l�tott gep�rdr�l. Van r� es�ly, hogy n�h�ny p�ld�ny m�g maradt Indi�ban, �m ez el�gg� k�ts�ges. Az ut�bbi �vtizedben �rkeztek besz�mol�k az �zsiai gep�rdr�l Pakiszt�n d�li r�sz�r�l, Beludzsiszt�n tartom�nyb�l is.

A gep�rdok jobban kedvelik a ny�lt ter�leteket, p�ld�ul a f�lsivatagot, a szavann�t �s a boz�tos s�ks�gokat.

[szerkeszt�s] Genetika

Gep�rd a Serengeti Nemzeti Parkban, Tanz�ni�ban

A gep�rdokra jellemz� az alacsony genetikai v�ltoz�konys�g, �s gyakran fordul el� a magas abnorm�lisspermium-mennyis�g. A rokons�gban nem �ll� gep�rdok k�z�tt v�gzett b�r�t�ltet�s is ezt mutatja, hiszen a donor b�rt nem veti ki mag�b�l a m�sik p�ld�ny teste. Ez az�rt lehets�ges, mert az utols� j�gkorszak alatt v�gbement genetikai torl�d�st k�vet� hosszadalmas id�szak alatt egyfajta belteny�szet alakult ki.

A gep�rd val�sz�n�leg Afrik�ban alakult ki, a mioc�n kor alatt (26 milli� – 7,5 milli� �vvel ezel�tt), miel�tt eljutott volna �zsi�ba. Az amerikai Laboratory of Genomic Diversity (National Cancer Institute, Frederick, Maryland, USA) kutat�i, Warren Johnson �s Stephen O’Brien �ltal vezetett �jabb kutat�sok szerint az �sszes l�tez� macskaf�le k�z�s �se �zsi�ban, kb. 11 milli� �vvel ezel�tt alakulhatott ki. Ez az eredm�ny megv�ltoztathatja �s t�k�letes�theti a gep�rd fejl�d�s�r�l alkotott ismereteinket.

A m�ra kihalt rokon faj, az Acinonyx pardinensis (plioc�n korszak), sokkal nagyobb volt, mint a mai gep�rdok �s Eur�p�ban, Indi�ban �s K�n�ban �lt, ak�rcsak az Acinonyx intermedius (k�z�p-pleisztoc�n peri�dus). A kihalt Miracinonyx nemnek szint�n gep�rdszer� alkata volt, �m a nemr�giben v�gzett DNS-vizsg�lat kimutatta, hogy a Miracinonyx inexpectatus, Miracinonyx studeri �s a Miracinonyx trumani (a k�s�i pleisztoc�n kor elej�n), amelyek �szak-Amerik�ban �ltek �s „�szak-amerikai gep�rdk�nt” v�ltak ismertt�, nem a gep�rddal, hanem ink�bb a pum�val �llnak k�zeli rokons�gban.

[szerkeszt�s] Sz�nv�ltozatok, mut�ci�k

[szerkeszt�s] Kir�lygep�rd

Kir�lygep�rd

A kir�lygep�rdot el�sz�r 1926-ban Zimbabw�ben jegyezt�k fel. 1927-ben Reginald Innes Pocock term�szettud�s k�l�n fajk�nt sorolta be, �m bizony�t�kok hi�ny�ban ezt az �ll�t�st 1939-ben t�r�lt�k. 1928-ban egy Lord Rothschild �ltal v�s�rolt b�r�n �gy tal�lt�k, hogy mint�zat�ban a kir�lygep�rd �s a pettyes gep�rd k�z�tt �ll, �s Abel Chapman �gy �t�lte meg, hogy ez a pettyes gep�rd egy sz�nv�ltozata. 1926 �s 1974 k�z�tt 22 ilyen b�rt tal�ltak. 1927 �ta vadonban �l� kir�lygep�rdr�l �tsz�r sz�moltak be. Hab�r nagyon jellegzetes b�r�k �rkeztek Afrik�b�l, �l� kir�lygep�rdot csak 1974-ben tudtak lef�nyk�pezni a d�l-afrikai Kr�ger Nemzeti Parkban. Egy 1975-ben vezetett exped�ci� alkalm�val Paul �s Lena Bottriell kriptozool�gusok f�nyk�peztek le egy egyedet, amelyet kit�m�s c�lj�b�l el is ejtettek. Nagyobbnak t�nt, mint egy pettyes gep�rd �s bund�j�nak is m�s szerkezete volt. 1986-ban egy m�sik vadon �l� p�ld�nyr�l �rkezett bejelent�s – 7 �v ut�n az els�. 1987-ben 38 p�ld�nyt tartottak sz�mon, a legt�bbet leny�zott b�r form�j�ban.

A k�l�n faj n�zet�t 1981-ben vetett�k el, amikor D�l-Afrik�ban a De Wildt Gep�rd K�zpontban kir�lygep�rd sz�letett. 1981 m�jus�ban k�t pettyes gep�rd n�st�ny ellett meg, �s mindk�t alomban volt egy kir�lygep�rd. A n�st�nyeket egy a vadonban befogott h�mmel p�roztatt�k, mely a Transvaal ter�letr�l sz�rmazott (ahol a kir�lygep�rdot is feljegyezt�k). A k�zpontban k�s�bb tov�bbi kir�lygep�rdok is sz�lettek. Ezt a mut�ci�t Zimbabw�ben, Botswan�ban �s D�l-Afrika Transvaal tartom�ny�nak �szaki r�sz�ben is feljegyezt�k.

[szerkeszt�s] Gyapjas gep�rd

A gyapjas gep�rd a gep�rdok egy olyan v�ltozata, melynek hosszabb, s�r�bb bund�ja van. Sz�mtalanszor sz�moltak be r�la, �s sok�ig k�l�n fajnak hitt�k. A jelent�sek az 1800-as �vekb�l sz�rmaznak, amikor a szokatlan egyedeket ink�bb lel�tt�k, minthogy �lve fogs�gba ejtett�k volna, �s �gy k�ts�gtelen�l elt�ntett�k a mut�ci�t. A gyapjas gep�rdoknak vastagabb test�k �s er�sebb l�baik voltak, mint a k�z�ns�ges gep�rdoknak – �gy v�lt�k, ezt csup�n a hossz� sz�r okozta optikai csal�d�s. S�r�, gyapjas sz�rzettel rendelkeztek, k�l�n�sen a farok �s a nyak k�rny�k�n, ahol nyaksz�rzetet vagy s�r�nyt alkottak. A hossz� bunda miatt az �tlagos pettyes gep�rd mint�zata alig volt kivehet� �s az �llatok sz�ne halv�ny s�rg�sbarna volt s�t�t, kerek foltokkal. A macskaf�l�kn�l a hossz� bund�t egy recessz�v (rejtett) g�n okozza, �gy a g�n m�g mindig jelen lehet n�h�ny egyedben. Mivel azonban a gep�rd g�n�llom�nya szokatlanul egyforma, a hossz�sz�r� gep�rdok hi�nya azt jelentheti, hogy a mut�ci� nagy val�sz�n�s�ggel kihalt.

1877-ben a londoni Zool�giai T�rsas�g tagja, Philip Sclater �rta le az �llatkert akkori szerzem�nyeit: „Legink�bb egy gep�rdhoz hasonl�t, �m testben er�sebb, r�videbb, er�sebb l�bai vannak, �s sokkal vastagabb farka. Amikor feln�, val�sz�n�leg nagyobb lesz egy gep�rdn�l, �s m�r most is nagyobb, mint ezen �llatok birtokunkban lev� h�rom p�ld�nya. A bund�ja sokkal gyapjasabb �s s�r�, mint a gep�rd�, mely f�k�nt a f�leken, s�r�nyen �s farkon �szlelhet�. Az eg�sz teste halv�ny kr�msz�n�, a hast�j�kon �s az als� r�szen halv�nyabb, �m a kerek, s�t�t, v�r�sesbarna foltok az eg�sz testet lefedik, bele�rtve a hasat is. Nyoma sincs azoknak a fekete pettyeknek, mely olyan felt�n� a gep�rdok �sszes v�ltozat�n�l, melyeket valaha l�ttam, sem a jellegzetes fekete vonalaknak a sz�j �s a szem k�z�tt.”

Hab�r foltosnak �rta le, a gep�rdot �br�zol� festm�nyen az �llat pettyes, �s a m�v�sz hib�san „szemvonallal” �br�zolta, mely a sz�ban forg� egyeden nem volt l�that�. 1878-ban tettek jelent�st a m�sodik gyapjas gep�rdr�l, mely egy kit�m�tt p�ld�ny a D�l-afrikai M�zeumban. Mind a londoni, mind a d�l-afrikai egyedekr�l sz�l� besz�mol� Beaufort Westt�l sz�rmazik. 1884-ben egy harmadik b�rt hoztak ugyanarr�l a ter�letr�l, melyr�l �gy gondolt�k, hogy m�g kevesebb pettye van �s kicsivel kisebb az el�z�ekn�l. Az 1880-as �vekre a tr�feavad�szok kipuszt�tott�k a gyapjas gep�rdot.

A Harmsworth Natural History-ban (1910) R. Lydekker �rt a „vad�szgep�rdr�l”, amely a k�vetkez�kben k�l�nb�z�tt az �tlagos gep�rdt�l: „A d�l-afrikai vad�szleop�rd abban k�l�nb�zik az indiai egyedekt�l, hogy teste t�mzsibb, vastagabb farka �s s�r�bb, gyapjasabb bund�ja van, a sz�r a nyakon, a f�leken �s a farkon a leghosszabb.” Ezt a gyapjas „vad�szleop�rdot” le�r�ja k�l�n fajk�nt sorolja be (Cynaelurus lanius), �m ez legink�bb csak egy helyi alfaj volt, amelynek megk�l�nb�ztet� neve C. jubatus guttatus.

[szerkeszt�s] Egy�b v�ltozatok

M�s ritka sz�nv�ltozatok is el�fordulnak, ilyenek a tarka gep�rdok, melan�zisos (fekete) gep�rdok, alb�n� (feh�r) gep�rdok �s sz�rk�s sz�n� gep�rdok. A legt�bb ilyen sz�nv�ltozatr�l az indiai gep�rdok eset�ben tettek eml�t�st, f�k�nt a vad�szatra tartott, fogs�gba ejtett egyedekn�l.

A feljegyz�sek szerint az indiai mogul uralkod�nak, Dzsahangirnak egy feh�r gep�rdot aj�nd�koztak 1608-ban. Tuzuk-i-Dzsahangiri, az uralkod� eml�kirataiban sz�mol be err�l az esetr�l, uralkod�s�nak harmadik �v�ben: „R�dzsa Bir Szingh Deo hozott nekem egy feh�r gep�rdot, hogy megmutathassa azt. Hab�r m�s teremtm�nyeknek, madaraknak �s ragadoz�knak egyar�nt van feh�r v�ltozatuk ... m�gsem l�ttam m�g soha feh�r gep�rdot. Pettyei, melyek (legink�bb) feket�k, k�k sz�n�ek voltak �s feh�r bund�j�ban szint�n volt valami k�kes �rnyalat.” Ez val�sz�n�leg egyfajta csincsilla t�pus� mut�ci� volt, amely korl�tozza a pigmentmennyis�get a sz�rben. Hab�r a pettyeket fekete pigmentanyag k�pezi, a pigment�ci� hi�nya elmos�dott, sz�rk�s hat�st kelt. Dzsahangir agrai feh�r gep�rdja mellett Beaufort West is eml�t�st tett „fell�p� albinizmusr�l”, Guggisberg alapj�n.

„Nature in East Africa” c�m� level�ben H. F. Stoneham eml�t�st tett melan�zisos gep�rdr�l (fekete alapon „szellemszer�” mint�val) Kenya Transz-Nzoia k�rzet�ben, 1925-ben. Vesey Fitzgerald is l�tott melan�zisos gep�rdot egy pettyes gep�rd t�rsas�g�ban Zambi�ban. V�r�s (eritrites) gep�rdokn�l aranysz�n� alapon s�t�t homoksz�n� pettyek vannak. A kr�msz�n� (isabelline) gep�rdoknak halv�ny v�r�s pettyeik vannak fak� alapon. N�h�ny sivatagos ter�leten �l� gep�rd szokatlanul halv�ny sz�n�. Val�sz�n�leg �gy jobban tudj�k �lc�zni magukat �s ez�rt eredm�nyesebben vad�sznak, �s m�g val�sz�n�bb, hogy p�rosod�sn�l �t�r�k�tik ezt a fak� sz�nv�ltozatot. K�k (m�ltai k�k vagy sz�rke) gep�rdokat k�l�nf�le vari�ci�kban jegyeztek fel, p�ld�ul feh�r gep�rdokat sz�rk�sk�k pettyekkel (csincsilla t�pus) vagy halv�nysz�rke gep�rdokat s�t�tsz�rke pettyekkel (m�ltai k�k mut�ci�). Feljegyeztek m�r egy pettyek n�lk�li gep�rdot is Tanz�ni�ban, 1921-ben (Pocock), ennek csup�n a nyak�n �s h�t�n l�tszott n�h�ny petty, �s azok is szokatlanul kicsik voltak.

[szerkeszt�s] Gazdas�gi jelent�s�g

Fekv� gep�rd

A gep�rd bund�ja r�gebben st�tusszimb�lumnak sz�m�tott. Napjainkban megn�tt a faj gazdas�gi jelent�s�ge az �koturizmus miatt, �s ma m�r az �llatkertekben is gyakorinak mondhat�. Mivel a gep�rdok kev�sb� agressz�vek �s vesz�lyesek, mint a t�bbi nagymacska, a k�lyk�ket n�ha h�zi�llatk�nt adj�k el. Ez a fajta kereskedelem illeg�lis, mivel a nemzetk�zi egyezm�nyek tiltj�k a vad�llatok vagy a kihal�s sz�l�n �ll� fajok mag�ntulajdonban tart�s�t.

A gep�rdokat kor�bban vad�szt�k, �s n�ha napjainkban is vad�ssz�k, mivel a helyi f�ldm�vesek �gy v�lik, hogy puszt�tj�k a j�sz�got. Amikor a fajt vesz�lyeztetett� nyilv�n�tott�k, kamp�nyokat ind�tottak annak �rdek�ben, hogy megpr�b�lj�k felvil�gos�tani a parasztokat �s r�b�rni �ket a gep�rdok meg�v�s�ra. A jelenlegi bizony�t�kok azt igazolj�k, hogy a gep�rd, ha teheti, ink�bb nem t�madja �s eszi meg a haszon�llatokat, hanem sokkal jobban kedveli a vadh�st, azonban �l�helyei r�szben mez�gazdas�gi ter�letekkel is egybeesnek, ami tov�bbi konfliktushoz vezethet.

Az �kori egyiptomiak h�zi�llatk�nt tartott�k, megszel�d�tett�k �s vad�szatra k�pezt�k ki a gep�rdokat. Az �llatokat alacsony oldalfal� kocsikon vitt�k ki a vad�szmez�re vagy l�h�tr�l vezett�k sisakban �s a szem�ket bek�tve. P�r�zon tartott�k �ket, am�g a kuty�k felhajtott�k a zs�km�nyt. Amikor az �ldozat m�r el�g k�zel volt, elengedt�k a gep�rdokat �s szemfed�j�ket elt�vol�tott�k. Ez a hagyom�ny az �kori perzs�k k�r�ben is divatos volt, �s India-szerte is elterjedt. Ezt a gyakorlatot a huszadik sz�zadi indiai hercegek is folytatt�k: a gep�rdok a fens�gess�get �s eleganci�t jelk�pezt�k.

A t�rt�nelem sor�n m�s orsz�gok uralkod�i is tartottak gep�rdot h�zi�llatk�nt, p�ld�ul Dzsingisz k�n �s Nagy K�roly. Az ut�bbi arr�l volt h�res, hogy palot�j�t gep�rdokkal n�pes�tette be. Az 1930-as �vek t�j�n Abessz�nia uralkod�ja, Hail� Szelasszi� gyakran fot�ztatta mag�t p�r�zon tartott gep�rdj�val.

[szerkeszt�s] Vesz�lyeztetetts�g

25 afrikai orsz�gban k�r�lbel�l 12 400 gep�rd �l vadon, t�bbs�g�k Nam�bi�ban, mintegy 2500 egyed. Val�sz�n�leg tov�bbi 100–200 egyed maradt fenn Ir�nban.

A gep�rdk�lyk�k haland�s�ga nagyon magas a genetikai t�nyez�k �s a gep�rddal verseng� olyan ragadoz�k miatt, mint az oroszl�n �s a hi�na. N�h�ny biol�gus �gy gondolja, hogy t�l nagy a belteny�szet ahhoz, hogy eredm�nyesen szaporodhassanak. A mesters�ges megterm�keny�t�ssel v�gzett teny�szprogramok ugyanakkor vil�gszerte sz�mos �llatkertben sikerrel j�rtak.

A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g (IUCN) V�r�s list�ja szerint a gep�rd afrikai alfaja sebezhet� st�tusz�, az �zsiai alfaja pedig kihal�ban van. A gep�rd az amerikai CITES (Egyezm�ny a vesz�lyeztetett vadon �l� n�v�ny- �s �llatfajok nemzetk�zi kereskedelm�r�l) vesz�lyeztetett �llatfajokat felsorol�, I. f�ggel�k�ben is szerepel.

Gep�rd Vesz�lyeztetett. St�tusz: sebezhet�
Rendszertan
Orsz�g: �llatok (Animalia) T�rzs: Gerinch�rosok (Chordata) Alt�rzs: Gerincesek (Vertebrata) Oszt�ly: Eml�s�k (Mammalia) Rend: Ragadoz�k (Carnivora) Csal�d: Macskaf�l�k (Felidae) Nem: Acinonyx Faj: A. jubatus
Tudom�nyos n�v
Acinonyx jubatus Schreber, 1775